Versajánló

Orosz Margit: Hűség

„mert énvelem a hűség van jelen

az űrben tántorgó világon.”

(József Attila)

Maradok ősök utódjaként

utódok elődje,

kiben kanyarog múlt és jövő,

jelen féltett napja,

szívem dobbanása,

Halmosi Sándor: Majkról szerettem volna

Majkról szerettem volna még írni neked, de nem

Bolovits Gábor: lavór

a világ akkor még

belefért egy lavórba.

nem kellett tenger.

nem kellett nyaralás.

nem kellett messzire menni.

a víz ugyanaz volt.

hideg.

átlátszó.

a lábujjak között

apró hullámok indultak.

a falon árnyék mozdult.

Dsida Jenő: Tekintet nélkül

Be kell látnunk:

Ha kérdeznek, becsületesen

felelni kell.

A harcot becsületesen

fel kell venni,

az úton becsületesen

végig kell menni,

a szerepet becsületesen

el kell játszani,

keményen és tekintet nélkül.

Tóth Béla: Csavargódal – Bánhidi Lászlóért

I

egy vén clochard melegszik a metrónál

cipőtalpain

rőt körök nőttek

linkkocsmákban reggel

5 liter bort isznak

Ambrus József: álomtörténet

az álomtörténetek ellenem szólnak,

levegővel keverem a beszédet,

– senki földjén szembesül a lélek

hogy kedvemért hűtlenkedik menyasszonya,

és magához ragad a vágy a kábulat,

kocsmák útjain karma – szégyenbélyeg

Radnai István: Hosszú utazás

mennek a vonatok forognak a kerekek

útközben köd elhagyjuk a fákat

bedőlt tanyákat a füzek még lehajolnak

mint görbe kútgémek s minden

marad zsákmánya a télnek

nyaralások lábnyomai egy-egy

strandpapucs pohár félig borral

Novák Valentin: Varjak

már nyár közepén is varjak adják meg az alaphangot hangvilla károgással

köröznek alá mint borostyán ereszkedik folyton-folyvást a száron túli faloldalon

gyilkos lassú konoksággal az égből küldött kedélyt fojtó ördögi folyondárok

Sík Sándor: Bocsásd meg

Bocsásd meg énnekem, Uram,

Hogy jobban szerettem nálad

A meggyet, a mézet, a hársfavirágot,

Felhők mesekönyvét,

Apró gyerekek gügyögését,

Fiúk-lányok mosolya lobbanását,

Férfiak írott homlokát,

Kezed játéka műveit.

Nadányi Zoltán: Anyu

Tudok egy varázsszót,

ha én azt kimondom,

egyszerre elmúlik,

minden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,

ha mártás savanyú,

csak egy szót kiáltok,

csak annyit, hogy anyu!

Mindjárt porcukor hull

kávéba, mártásba,