Tisztújító közgyűlést tartott a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása

A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) tisztújító közgyűlésére május 23-án került sor a makkosjánosi Helikon Hotelben. A tanácskozást Babják Zoltán, a társulás elnöke, egyben a Beregszászi kistérség polgármestere vezette. A rendezvényen a megye magyar többségű önkormányzatainak képviselői vettek részt, hogy értékeljék az elmúlt időszak tapasztalatait, megvitassák a legsürgetőbb problémákat, és közösen határozzák meg a jövőre vonatkozó feladatokat. Az eseményre a tagokon kívül Kárpátalja számos magyar szervezetének vezetője is ellátogatott.

A közgyűlés kezdetén felcsendült az ukrán és a magyar himnusz, majd a résztvevők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az ukrajnai háború halálos áldozatairól. A hivatalos napirend ismertetése után a jelenlévők elfogadták a tervezett pontokat, majd megválasztották a közgyűlés titkárát. Ezt követően Babják Zoltán elnöki beszámolója következett.

Az elnök elmondta, a rendezvény célja az, hogy a kárpátaljai magyar önkormányzatok vezetői személyesen találkozhassanak, eszmecserét folytathassanak és megvitassák az őket érintő legaktuálisabb kérdéseket. „Hiszem, hogy a mai találkozón olyan témák is terítékre kerülnek, amelyek alapvetően fontosak a sikeres munkavégzéshez” – fogalmazott a vezető.

Babják Zoltán részletes beszámolót tartott a térség önkormányzatainak helyzetéről. Kiemelte: az elmúlt évek rendkívül nehéz körülmények között teltek, a Covid-járvány, majd a 2022-ben kirobbant háború új és összetett kihívások elé állította a helyhatóságokat. „Soha nem volt ilyen nehéz polgármesternek lenni ebben az országban. Ma már nemcsak közösségi feladatokat látunk el, hanem a haza boldogulásáért is felelősséget kell vállalnunk” – hangsúlyozta. A polgármester beszámolt arról is, hogy a háborús helyzet súlyosan érintette a települések működését: az állami támogatások csökkentek, a napi fenntartási költségek megnőttek, a törvényi környezet pedig egyre kiszámíthatatlanabbá vált.

A jövő feladatai között kiemelte az önkormányzati autonómia megőrzését, a magyar–ukrán kormányzati kapcsolatok szorosabbra fűzését, a fiatalok helyben tartását célzó programok kidolgozását, valamint az infrastrukturális, oktatási és kulturális projektek támogatását.

A beszámolók sorát az ügyvezető igazgató értékelése követte. Rezes József szerint az elmúlt évek legnagyobb eredménye az, hogy a tagság egységesen, csapatként tudott működni. „Önök, polgármesterek, meg tudták tartani az irányításuk alá tartozó közösségeket, és meg tudtak küzdeni a kihívásokkal. Mi, együtt – mint a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása – közösen tudtunk eredményeket felmutatni” – fogalmazott. Hangsúlyozta: számos segélyt sikerült eljuttatni a tagönkormányzatokhoz, de még Belső-Ukrajnába, a fegyveres erők részére is. Ugyanakkor kiemelte: a nemzetközi partnerekkel való kapcsolattartás és az érdekképviselet továbbra is fontos prioritás. Reményét fejezte ki, hogy az újonnan elfogadott nyelvhasználati cselekvési terv konkrét eredményeket is hoz majd, és a kárpátaljai magyarság számára megmaradnak az anyanyelvhasználat lehetőségei az önkormányzatokban is.

A közgyűlés egyik kiemelt napirendi pontja az alapszabály módosítása volt. A résztvevők több új ponttal is kibővítették a dokumentumot, amelyek az együttműködés hatékonyabbá tételét szolgálják.

Az ülésen többen is felszólaltak. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja elismerését fejezte ki a kárpátaljai magyar önkormányzatok áldozatos munkájáért, amelyet a súlyos háborús körülmények között is a közösségek megmaradásáért végeznek. Hangsúlyozta, hogy a magyar állam és a külképviseletek továbbra is készen állnak a segítségnyújtásra. „Bármikor, bármilyen ügyben forduljanak hozzánk bizalommal” – fogalmazott a főkonzul, hozzátéve, hogy a kormány álláspontja továbbra is a béketeremtést támogatja.

Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a járási tanács folyamatosan nyomon követte a kistérségek helyzetét, és különösen fontosnak tartja az európai uniós pályázati források kiaknázását. Véleménye szerint a jövőbeli fejlődés kulcsa a pályázati aktivitás és a testvértelepülési kapcsolatok erősítése. Optimizmusra biztatott mindenkit, kiemelve, hogy csak aktív hozzáállással lehet előrelépést elérni.

Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok öt éve rendkívüli körülmények között működnek, amelyek ellehetetlenítik a hosszú távú tervezést. A folyamatos bizonytalanság és a jövőkép hiánya negatívan hat a közösségi fejlődésre. Elmondása szerint a béke sem jelent automatikus megoldást, és komoly változásokra van szükség ahhoz, hogy visszatérjenek az emberek, és elinduljon a helyi újjáépítés. Elismeréssel szólt azokról, akik ezekben a nehéz időkben is vállalják a közösségi munka terheit, és bizakodásra, valamint közös cselekvésre buzdított.

Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezetője felszólalásában az elmúlt időszak kihívásaira utalva kiemelte, hogy az együttműködés és a civil szervezetek szerepe különösen fontos volt a rászoruló közösségek megsegítésében. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időszak végéhez közeledve mindenkinek számot kell vetnie az eddigi munkájával, és optimizmussal, elkötelezettséggel kell készülni a jövőre.

A felszólalások után sor került a Társulás új vezetőségének megválasztására: a tagság megerősítette Babják Zoltánt az elnöki tisztségben, illetve Rezes Józsefet ügyvezető igazgatóként. Ezenkívül elnökségi tagokat is választottak Péterfalva, Nagydobrony és Visk polgármestereinek személyében.

Az újraválasztott ügyvezető igazgató köszönetet mondott a bizalomért, és gyakorlati kérdésekre hívta fel a figyelmet. Emellett emlékeztette a jelenlévőket a következő közgyűlés előkészítésére, ahol újabb kistérségek csatlakozásáról is döntés születhet.

A hivatalos napirend lezárását követően a résztvevők egyéb felvetéseket is megvitattak, ezzel biztosítva, hogy minden fontos kérdés terítékre kerüljön.

Később Gulácsy Géza a sajtónak tett nyilatkozatában méltatta az önkormányzati vezetők munkáját, akik a háborús viszonyok közepette is helytállnak. Fontosnak nevezte az Önkormányzati Társulást, amelynek a KMKSZ is egyik kezdeményezője volt, mivel az együttműködés és a tapasztalatcsere megerősíti a kistérségek működését.

Babják Zoltán, a Társulás elnöke úgy nyilatkozott, hogy az ülés során sikerült feltérképezni a legsürgetőbb problémákat. Fontos lépésként említette a Társulás bővítését, valamint a vezetőség megerősítését. Úgy véli, a háborús helyzetben még fontosabb az egység, a közös döntéshozatal, és az, hogy a polgármesterek képesek legyenek megtartani közösségeik komfortérzetét és működőképességét.

A tisztújító közgyűlés rávilágított arra, hogy bár a körülmények továbbra is nehezek, a résztvevők elkötelezettsége és együttműködési szándéka bizakodásra ad okot. A KHÖT célja változatlan: képviselni és támogatni a határ menti közösségeket – közösen, egymásra figyelve. 

KV